133 éve született Tormay Cécile írónő aki Bujdosó könyvében az első világháborút követő 1918-as őszirózsás és az 1919-es proletárforradalom 133 napjának hiteles krónikása volt.

„Ennek a könyvnek maga a sors adta a nevét. Bujdosó volt, olyan időkben, mikor a halál fenyegetődzött a magyar szenvedések minden hangja felett.

Nem a forradalmak történetét, nem is a politikai események szemtanújának a naplóját akartam megírni. Szóljon az én könyvem arról, amiről nem fognak tudni a jövő történetírók, mert azt át kellett élni. Szóljon arról, amiről nem tudtak az idegenből behurcolt forradalmak felidézői és politikai eseményeinek a szemtanúi, mert lelküktől távol állt minden, ami magyar.

Legyen a Bujdosó könyv a fájdalom könyve. Mialatt írtam, találkozni akartam benne azokkal, akik testvéreim voltak a közös szenvedésben. És ebben a könyvben velük akarok maradni még akkor is, mikor már sem ők, sem én nem fogjuk többé látni az új magyar tavaszokat.”

Budapest, 1920. karácsonyán

Tormay Cécile

 

Tormay Cecile 1875. október 8.-án Budapesten született. Édesapja Tormay Béla a Magyar Tudományos Akadémia tagja, államtitkár. Édesanyja Barkassy Hermin családjában jelentős szerepet játszottak a Tüköryek. Tüköry Lajos magyar és olasz szabadságharcos. Tüköry József, Gróf Széchenyi István közeli munkatársa volt.

Tormay Cécile a szülők és nagyszülők hatására – mivel ők komoly könyvtárral és széleskörű irodalmi műveltséggel rendelkeztek - hamar megbarátkozott a könyvekkel. Már négyéves korában olvasott. Magántanuló volt. Előfordult, hogy több évfolyam anyagát egy év alatt tanulta meg. Tizennégy éves korában kitűnően vizsgázott az Angolkisasszonyoknál. A német, olasz, francia, angol, latin nyelv megtanulásával eredetiben tanulmányozza a világirodalmat.

1900-1914 közötti európai utazásai segítették nemzetközi elismertségét.

Az olasz Gabriele D’Annunzio és a francia Anatole France írófejedelmek nagyrabecsülését élvezte.

Az írónő első könyve az „Apródszerelem” című novelláskötet, melyet útirajzok követnek (Virágok városa, Szirének hazája, A művészet földjén)

Első igazán jelentős műve az „Az emberek a kövek között” címmel jelent meg és igazi sikert hozott számára. A régi ház című regénye életművének egyik csúcsa, amivel elnyerte az MTA irodalmi díját és amellyel később a Nobel-dij várományosa lett. Mindkettőt lefordították számos európai nyelvre.

Az első világháború kitörésekor Tormay Cécile önként jelentkezett vöröskeresztes szolgálatra, részt vállalt sebesült katonák ápolásában.

1918-ban asszonytársaival megalakítja a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét (MANSZ), a civilszerveződés mintaképét. E szervezetnek több, mint egymillió tagja volt!

1919. novemberében Tormay Cécile adja át a magyar asszonyok zászlóját az országház lépcsőjén vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó úrnak.

 

Idézet a beszédéből:

„...Vegyétek ezt a zászlót és ne nyugodjatok, míg bele nem tükröztétek képét négy folyónk vizébe, míg vissza nem emeltétek a három halmok fölé. Vegyétek, asszonyok keze áldotta meg, szentelje fel dicsőségben a Ti férfikezetek.”

Tormay Cécile kitűnő szónok is volt. Országszerte számtalan beszédet mondott.

1923-ban Klebelrsberg Kunó felkérte az írónőt, hogy indítsa meg és szerkessze a Napkelet folyóiratot és karolja fel az első világháború utáni fiatal költő- és írónemzedéket. A Napkelet folyóiratnak olyan munkatársai voltak mint pl. Ápriliy Lajos, Herczeg Ferenc, Hóman Bálint, Kodály Zoltán, Reményik Sándor, Tamási Áron, kritikusi rovatának vezetője a kimagasló tudású irodalomtörténész, Horváth János volt.

1930-ban Corvin-koszorút kapott a Kormányzó úrtól - elsősorban kulturális tevékenysége elismeréseként. A magyarság iránti hűségéért pedig háborús érdemrenddel tűntette ki.

1935-ben Tormay Cécilet a Népszövetség mellett működő Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába választották a Madame Curie halálával megüresedett székbe. Mint magas rangú diplomata komoly eredményeket ért el a magyarok ügyében. Ekkor azonban már súlyos szívbeteg volt.

Életében hazai és nemzetközi elismertsége jelentős volt. Kortársa Szerb Antal méltatásaiban nemcsak az írót és a szerkesztőt, hanem az embert is dicséri.

Nobel-díjra 1937-ben jelölték a már említett A régi ház című regényéért. Azonban a díjat már nem kaphatta meg, mert ugyanebben az évben elhunyt.

 

Lovag Viktória

a Történelmi Vitézi Rend

és a Horthy M.T. tagja


Megjegyzés:

Tormay Cécile életéről, műveiről, munkásságát tárgyaló monográfiák címeiről korrekt összeállítás olvasható a www.geocities.com/tormayc honlapon.

A teljes Tormay Cécile életmű kiadását a Kairosz Kiado tervezi a közeljövőben.

 

<< Vissza

Horthy Miklós Társaság hivatalos weboldala | © 2010-2015.
Copyright © 2015. | IT for you - Informatikai szolgáltatások | Minden jog fenntartva.