A leventemozgalom

Tucatnyi férfit számláló baráti körömmel minden szerdán összejövünk egy budai borozóban. Így megy ez már évtizedek óta. Az idő múlása miatt örökre eltávozó asztaltársakat újabbak váltják fel. Valaha én voltam a legfiatalabb, jelenleg - 77 évvel a vállamon - már "ezüstérmes" vagyok a legidősebb, 79 éves barátom mögött.

Egyik társunk mindig "Szebb jövőt!" köszöntéssel érkezik, valójában semmit sem tudva e szép köszöntés eredetéről. Az ilyen, 1945. előtti fogalmak magyarázata mindig ránk, a két öregre hárul, hiszen serdülő ifjúként már aktív részesei voltunk a második világháború végéig tartó, Horthy Miklós kormányzó nevéhez fűződő korszaknak. Pontosabban mindketten tagjai voltunk a Kormányzó úr első intézkedései közt létrejött "Levente Egyesület"-nek. Ennek az ifjúsági egyesületnek a megalakulását az 1921. évi LIII. törvénycikk határozta meg, és célul tűzte ki az erős, egészséges, munkabíró és fegyelmezett ifjúság nevelését. A Levente Egyesületben való részvétel 13-21 éves korosztály számára kötelező volt, s a hetenkénti foglalkozást általában szombat délutánonként tartották. Az irányítást a főoktatók végezték, akiket erre különböző tanfolyamokon készítettek fel. Többségük a falusi tanítók és az ezt önként vállaló tanárok közül került ki, elsősorban katonaviselt tartalékos tisztekből. Az egyesületek számára leventeotthonokat létesítettek, és megfelelő gyakorlótereket alakítottak ki. Ez a kétségtelenül honvédelmi jellegű kiképzés alakizásból (jobbra át, balra át, menetgyakorlat), harcászati tartalmú vetélkedőkből, puskafogásokból, célbalövésből állott, természetesen fapuskákkal és fagránátokkal. Akadt néhány flóbert nevű kispuska is, amelyekkel az idősebbek lőhettek célba a kijelölt lőtereken. A leventeotthonokban voltak különféle játékok, könyvtárak, s ide a kötelező foglalkozásokon kívül is bejárhattak szórakozni esténként a fiatalok.

Nem feladatom a Levente Egyesület létrehozásának megindokolása - ezt meghagyom a korszakkal foglalkozó történészeknek. Bizonyára közrejátszhatott ebben Károlyi Mihályék végzetesen káros ország és nemzetvesztő katonapolitikája, majd a trianoni békének a honvédelmi szervezkedést megtiltó rendelkezései.

1945. után természetesen minden lexikon és tankönyv "militaristának" és "fasisztának" bélyegezte ezt a szervezetet, noha ez utóbbi fogalom (fasizmus) még Olaszországban is alig volt ismert 1921-ben! Ezzel szemben a valóság az volt, hogy a mainál sokkal hatásosabb iskolai testnevelés, a cserkészet és a leventemozgalom tényleg erősebb, edzettebb ifjúságot nevelt, mint a mai liberális korszak. Egyetlen iskolai ünnepélyre vagy ballagásra sem emlékszem vissza úgy, hogy azon elájult volna bárki is, mert egy óra hosszat állnia kellett. Manapság sajnos ez gyakran előfordul.

Nagyon rosszul értelmezett az a "személyi szabadság", amely semmilyen követelményt nem támaszt, sőt ahelyett, hogy a testedzés anyagi és személyi feltételeit megteremtené, az eddigieket is hovatovább teljesen megszűnteti.

Visszatérve a "Szebb jövőt!" köszöntésre, elárulom, hogy ez volt a Levente Egyesületben a törvényben előírt köszönés. A válasz pedig erre így hangzott: "Adjon Isten!"

Ez a szép köszönés - úgy érzem - ma igen időszerű.

 

Budapest, 2008. október


Zeke Gyula

középiskolai tanár

a MR. volt szerkesztője

a Trianon Intézet alapító tagja

 

<< Vissza

Horthy Miklós Társaság hivatalos weboldala | © 2010-2015.
Copyright © 2015. | IT for you - Informatikai szolgáltatások | Minden jog fenntartva.