Senki se sejtette, hogy a XX. században az első világháború a kettős monarchia utolsó harca, a Habsburg birodalom vége. De a kettős monarchia Németországgal, jóformán az egész világgal szemben nagyszerűen harcolt.

Tragikus Magyarország szerepe. Amikor a Habsburg birodalom végveszélybe került, az ismételten elnyomott magyarság a birodalom segítségére sietett és ez az önzetlen kiállás ismételten a feledés homályában veszett. Adott esetben Magyarország annak a Ferenc Ferdinánd trónörökösnek meggyilkolása miatt került háborúba, aki gyűlölte a magyarságot.

A magyarság sorozatos kiállásának, fegyverbarátságának, társországi hűségének megdöbbentő hálája jut kifejezésre abban, hogy trianoni békeszerződés alapján feldarabolt országunk egy részére Ausztria tette rá a kezét. Eszembe juttatja azt az időt, amikor egész Európát is védve, a tatárokkal vettük fel a harcot és Ausztria az ország nyugati határán lévő vármegyéinket vette birtokba.

Az első világháború során a magyar baka hősi harca részévé vált a magyar és világtörténelemnek. Az nem hangzik különösen, hogy a magyar huszárok bravúrjai, többek közt az orosz gőzhengerrel szemben, bámulatba hozták a világot. Az viszont szinte hihetetlen, hogy a tengerrel jóformán nem rendelkező Magyarország egyik fia, Horthy Miklós asz Osztrák- Magyar Monarchia tengeri hadrendjének legfőbb parancsnoka lett. S ez a kiemelés nem a rangsor szerinti előmenetel eredménye.

Rendíthetetlen hős volt, ami a nagyszerű stratégiai képességgel párosult. Számtalan tengeri csatában vett részt és egyetlen csatát sem vesztett el. Nem bírt vele az egyesült angol, amerikai, olasz tengeri haderő sem, bár jelentős számbeli fölénnyel rendelkezett. Többször áttöri az otrantói földszorost, végigbombázza az olasz tengerpartot, az albán tengerparton 23 hajót süllyeszt el. Az otrantói csatában jelentős túlerővel küzd, három cirkálót, 21 további hajót küld a tenger fenekére, bár súlyosan megsebesül, hajója fedélzetén hordágyon vezeti tovább a küzdelmet. Arról, hogy hajóját mozdulatlanná lőtték az ellenség mit sem tud s így törődik bele vereségbe.

De Horthy Miklós nagyságát még jobban növeli az ellenség irányában tanúsított lovagiassága. A legyőzött ellenséges hajó legénységének segítségére sietett, a tengerből kimentette. Példa nélküli lovagnak először az ellenségei nevezték, így Mark Kerr, angol tengernagy, az angol tengeri erőparancsnoka.

Guido Milanesi olasz tengernagy mondja Horthyról: „Ővele összeütközni valami régmúlt idő lovagi ízét kölcsönözte a vállalkozásnak” „Körülöttünk mindent Horthynak neveztünk. Nem azt mondtuk jön a Novara, hanem jön Horthy a katona, az ellenség szemében fogalommá vált.

Ezek ismerete azért jelentős, mert érthetővé teszi, hogy az első világháború elvesztése után, az újabb, ehhez hasonló veszedelemben a magyarság miért fordult Horthy Miklóshoz, aki már visszavonult kenderesi birtokára.

Az első világháború véres veszteségei, anyagi áldozatai, a mindenütt eluralkodó nyomor a résztvevő államok lakosságában elkeseredést váltott ki. Táptalaja lett ez a kommunista mozgalomnak. A legkisebb ellenálló erő Budapesten volt, ahol jelentős, a magyarsággal együtt nem érző népelem élt és jelentős befolyást szerzett a munkásság körében. De a háborús szenvedést másokat is elkeserített és a lakosság nem sejtette, hogy milyen végzetes lehet a kommunista mozgalom.

A kommunizmus kettős veszedelmet jelentett. A társadalmi rend felforgatásán felül szövetségesévé vált azoknak a kisebbségeknek, amelyek Magyarország feldarabolására törekedtek.

A világháborúban lerongyolódott ország a bolsevizmus mélységébe süllyedt. Kenyeret ígértek, e helyett a kiéhezett emberek éhségérzetét a gyűlöletkeltéssel, a rombolás szabadságával elégítették ki.

Háttérbe szorult a munkásosztály harca, függetlenül attól, hogy a vezetők kezében talán egy kalapács sem volt az életükben. A tomboló gyűlölet mindennek neki ment ami szent, a Budapesten felcsapó láng szikrái lángba borították a vidéket is. Mindegy, hogy ki okozta azt ami bekövetkezett, mindegy, hogy ezért ki felel, valakinek felelni kellett. Egyaránt áldozattá vált a csizmás paraszt, nadrágos úr, a végén a gyanússá vált munkás is, akkor is ha a felfordulás kezdetén még együttműködött.

A pusztítás öncéllá vált. Amerre haladt körforgásban tett áldozatává mindent, ami útjába akadt. Áldozatává vált az is aki mit sem sejtve elé került. Szamuely bőrkabátosai körbe járták az országot, lecsaptak ahol még nem jártak, de visszatértek az üszköz rommá vált területre is – a védtelen állampolgár nem bízhatott abban, végre elmentek, mert ugyanazon az úton visszatérhettek.

Véres leszámolások, pillanatnyi elhatározással elkövetett kivégzések, nők megbecstelenítése, házak kirablása, felgyújtása és más gaztettek jelzik a nyomvonalat,amelyen keresztül tönkre tették az országot.

A fejetlenség zűrzavarában nem is vették észre, hogy lopakodó csehek, emberi mivoltukról elfeledkező szerbek lépték át a történelmi Magyarország határát. És a románok akiknek jött a hadseregük is, hogy az emberiség, a civilizáció védelmében segítség elűzni a kommunizmust és szállják meg azt a területet. Amelyet az övéknek tekintettek.

Én, mint 3-4 éves gyermek nem értettem, mi van az országban, csak az emberek ijedt arcát láttam, lehalkított beszédét hallottam, még csak sejtelmem sem volt arról, hogy engem is halálra ítéltek, a kommunisták 1919 május 1-én 63 nyíregyházi család kiirtását tervezték.

A kétségbeesett ország, létében veszélyeztetett lakosság egy megmentőt keresett. Valakit akit tisztel a nemzet, akire felnéz az ország, aki sok vonatkozásban bizonyított. Ugyanis, mint katona, hadvezér. Így érkezett a segélykiáltás az otrantói hőshöz, Horthy Miklóshoz.


Budapest, 2009. július 22.


Dr. Bernáth Zoltán

Jogász, történész

A „Horthy Miklós - egy lovaguralkodó és népe” könyv szerzője

 

<< Vissza

Horthy Miklós Társaság hivatalos weboldala | © 2010-2015.
Copyright © 2015. | IT for you - Informatikai szolgáltatások | Minden jog fenntartva.