Kétségbeejtő a magyar sors. Kikerülünk az egyik katasztrofális helyzetből, amit felvált egy másik. Fájdalom csökkentő egy másik fájdalom, ha ugyan az nem nagyobb.

Minden esetre már az is reményt keltő volt, hogy Horthy Miklós hallgatott népe szavára,Szegeden kibontotta, magasra emelte a nemzeti zászlót. Az a nimbusz, amely a nevét övezte, az a kétségbe ejtő állapot amelybe jutottunk, megmozdította az ország nemzeti alapon álló lakosságát, a magyar hadsereg szerte szét szóródó tisztjei, ki tudja milyen módon Szegedre siettek s onnan megkezdődött az ország felszabadítása.

Maga Horthy Miklós neve felért egy hadsereggel, a kommunisták észt vesztve menekültek és a nyugat-európaiak együttérzésével kisérve, a kommunisták elűzésére behatoló román hadsereg sem kísérelte meg, hogy a magyar nemzeti hadsereggel szembeszálljon.

A nemzeti hadsereg útja diadalmenet volt. A tragédiában egy testé vált magyar nemzet mindenütt örömujjongással fogadta a kokárdás magyar katonákat.

Minden helyen, városban leírhatatlan volt a lelkesedés. Zászlóerdő a házakon és az utcákon, perzsaszőnyeg az ablakokban, szőnyeg virágból a bevonuló katonák útvonalán. Nyíregyházán huszárjai élén Lehár ezredes, az éljenzésből Horthyn kívül neki is jutott. Fehér ruhás kislányok állták el a sereg útját. Nagynéném a 13-14 éves Várallyay Klára verset szavalt. A polgármester üdvözlő szavait nem fejezhette be, az éljenzés zűrzavara elfojtott minden szót.

Egy nagy lélegzetet vett az ország. Utcára mertek menni az emberek .Kinyíltak a börtönajtók, kiszabadultak a kommunisták foglyai, elmaradtak a „szabályosan” szándékolt kivégzések. Azok a kommunisták, akik nem menekültek el az egérlyukba is elbújtak volna.

Nem sokáig tartott a lelkendezés. A kommunista uralom idején mélyen az ország belsejébe jutottak a csehek, szerbek, románok. Főleg a frontról visszatért katonák a családtagjaik sérelmét igyekeztek megtorolni a kommunistákon. Az áruhiány, a pénz elértéktelenedése nyomasztó gazdasági helyzetet teremtett. Menekültek lepték el a csonka ország határvidékeit, így Szabolcsot. A létbizonytalanság nehezítette, hogy meginduljon az élet. Fekete felhőként borított be annak bizonytalansága, hogy fog szólni a békeszerződés

A kommunista idő azt is korlátozta, hogy a háborús felek összeülése előtt a magyarság is kellő módon hangoztassa igazát, szemben a kisebbségeink ás a csehek alávaló propagandájával szemben.


A trianoni békeszerződés

A trianoni békeszerződéshez hasonló tragédia még nem érte a nemzetet. Mohi., Mohács, Világos nem érintette a történelmi Magyarország határát. A török megszállás sem. Annak véglegességét, rajtunk kívül mások sem hitték. A trianoni békeszerződés a törvényes forma jellegével mondta ki Magyarország szétdarabolását. Úgy, hogy az ország kétharmad részét elszakította, a történelmi határból egy méter sem maradt. Ez a szerződés nem volt a békéé, az Antant hatalmaknak is örök szégyene.

A hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Maguk az Antant hatalmak is rájöttek, hogy mérhetetlen hazugságok áldozatai. A francia miniszterelnök már a szerződéshez csatolta a levelét, amely szerint tévedés esetén a szerződés módosítható. Az angol miniszterelnök elszégyellte magát. Az Amerikai Egyesült államok és a Szovjetunió nem írták alá a szerződést. De mit segített ez rajtunk ? Az utódállamok már nyeregben , birtokban voltak és a Nagyhatalmak a szégyen helyzetükből úgy kívántak kikerülni, hogy „ne beszéljünk róla”. Az, hogy feldaraboltak egy ezer éves államot, a csonkán maradt torz alakulat határának minden centimétere a magyar tömbön vágott, a Balkánt feltolták a Kárpát – Medencébe, majd elfelejtődik.

Nem szeretném a trianoni szerződés utáni magyar politikát bírálni. Nagyszerű tudósok pontos képet adtak arról, hogy mit jelent a trianoni békeszerződés a magyarságnak, de fontos lett annak bővebb vizsgálata, hogy mit jelent a térség jövője és a nagyhatalmak szempontjából. Mit jelent az Osztrák –Magyar Monarchia felszámolása, amelyik mint ütköző állam fontos szerepet töltött be a pángermán és pánszláv imperialista törekvés szétválasztásában.. A CSEH URALOM MENNYIRE TETSZIK MAJD A SZLOVÁKOKNAK, A SZER BOSZNIÁNAK?

Erdélynek nem lesz- e teher a Havasalföld szegénysége, a Vajdaság örül e annak, hogy a balkáni szegénység eltartója lesz.. A horvátok mennyire tűrik majd a szerbek basáskodását.

Valljuk be nem sokan tudták elképzelni, hogy a trianoni békeszerződéssel kezdődő folyamat következtében recsegni – ropogni fog a trianoni és párizsi békeszerződés építménye, ölre mennek azok akik a testvériség jogcímén hasítottak ki országrészeket Magyarország területéből, hogy Bosznia, amelyik a kettős monarchia keretében nagyszerű fejlődés előtt állt tele lesz meggyilkolt bosnyákok jeltelen sírjaival. Még a napjainkban is a nyugati nagyhatalmak fegyverrel kénytelenek a területszerző testvérek között fenntartani a békét.

Ami minket illet valljuk be, kezdettől fogva alaposabban kellett volna rámutatni, hogy a trianoni békeszerződés az emberiség történelmében szégyelni való jogi botrány. E szerződés semmis, érvénytelen.


E szerződés érvénytelen mert:

a/ A magyar alkotmány megsértésével jött létre az ország 63 vármegyéjéből csak az ország területének egyharmad részét képviselő képviselők hagyták helyben,

b/ rosszhiszeműen előadott valótlan tényekre alapították,

c/ a szerződés alapjául szolgáló önrendelkezési jogot éppen a magyarság tekintetében nem vették figyelembe,

d/ a szerződés nem a történelmi Magyarország területén elő kisebbségek, hanem a határon túli Prága, Bukarest, Belgrád imperialista törekvését elégíti ki,

e/ beleütközik az erkölcs szabályaiba, ezért, hogy határontúli népelemeket egyesítsen a határon b e l ü l i magyarságot 4- 5 felé szakítja / A második világháború után Németország és Ausztria vonatkozásában ezt háborús bűnnek minősítették./

f/ Olyan területeket is elvettek Magyarországtól Csehszlovákia javára, melynek cseh és szlovák lakossága nem volt /Kárpátalja/

g/ Magyarország 21 millió lakosságához viszonyítottan olyan kisebbségeknek vettek el területet, amelyek az ország lakosságának egy heted részét illetve kisebb részét sem képviselik,

h/ Testvériség jogcímén olyan kisebbségeket juttattak az országból, amelyek a szerződés előtt nem érezték megkötése után megtagadták a testvériséget, nem csak szóval, hanem gyilkos késsel is.

Nem hiszem, hogy a nemzetközi erkölcs szabályaival egyeztethető e egy ezeréves államot úgy feldarabolni, hogy az új határon túl saját vérei vannak a Kisalföldön pl. 600.000. Ennek a 600.000-nek még autonómia sem járt?


Budapest, 2009. július 22.


Dr. Bernáth Zoltán

Jogász, történész

A „Horthy Miklós - egy lovaguralkodó és népe” könyv szerzője

 

<< Vissza

Horthy Miklós Társaság hivatalos weboldala | © 2010-2015.
Copyright © 2015. | IT for you - Informatikai szolgáltatások | Minden jog fenntartva.