A Kormányzó Úr lova
Horthy Miklós kormányzó úr 1919. november 16-án vonult be rendteremtés céljából a Nemzeti Hadsereg élén, az őt örömmel üdvözlő Budapestre, és a Gellért téren elmondta a „vörös rongyokba öltözött” városnak szánt híres beszédét.
Tagtársaink, olvasóink kérdéseire válaszolva közöljük, hogy a jól ismert képen látható deres lovának neve Szellő volt.
Horthy Miklós egyik ifjúkori sorsfordító útja
A Horthy család hitigazságának forrása a Biblia volt. Ők a Szentírást tartották keresztyén hitük alapjának, zsinórmértékének. A családi nevelésben, a gyermekek felé is ez érvényesült. Az apa, Horthy István hat fiával a református, az anya, három lányával, a katolikus templomot látogatta.
Miklós a Debreceni Református Kollégiumban tanult, lelkészi pályára készült. Bátyja halála után azonban a Tengerészeti Akadémiára iratkozott be, ott folytatta tanulmányait. Itt az elv ez volt: „Hőhen als Leben steht die Pflicht” vagyis „Az életnél is előbbre való a kötelesség.”
Egy alkalommal szabadsága idején, 1901 ben, év elején, rokoni látogatásra Miskolcra utazott nővéréhez, ahol csak annak férjét találta éppen otthon. Mint kiderült, a férj is korábbi meghívás miatt, vidékre, régi barátjához volt készülőben, ezért megkérte Horthyt tartson vele, aki mint szabad, nőtlen ifjú beleegyezett az utazásba. Csupán akkor lepődött meg némileg amikor négyes fogat jelent meg, abba szálltak bele, mert ez hosszabb utazást jelentett.
Az úticél Hejőbába volt, egy addig ismeretlen vendéglátóhoz Melczer Lászlóékhoz mentek. Horthy itt találkozott a ház asszonyának elragadó szépségű húgával Purgly Magdolnával.
„Bizony kissé feszélyezett a helyzet” – írja Horthy emlékirataiban.
Véletlen, vagy a sors keze …? „ Ez a látogatás nagy fordulatot jelentett életemben. Farsangkor részt vettem a miskolci bálon, melynek védnöke Melczerné, Hejőbába szeretetreméltó háziasszonya volt. Még nálánál is ragyogóbb jelenség a húga Magda, aki a legjobb táncosnő akivel valaha is táncoltam.”
Nem sokkal később, egy boldog velencei hét után elhatározták, hogy együtt elutaznak Horthy leendő apósának birtokára és megülik az eljegyzést. Ezt követően az ifjú pár felkereste Csécsi Imre aradi lelkipásztort és 1901 július 22 én fényes külsőségek közepette az aradi református templomban házasságot kötöttek. A templomot zsúfolásig megtöltő vendégsereg díszes magyar ruhákban jelent meg az ünnepi alkalmon. Csécsi nagytiszteletű úr az Ó-Testamentumból prédikált: „Az Úr, akinek én színe előtt jártam, elbocsátotta az ő angyalát veled és szerencséssé teszi a te utadat, hogy feleséget vehess…” Így teljesedett be a bibliai ige: „ Kikutathatatlanok s kinyomozhatatlanok az Isten útai.” (Róma 11-33)
Horthy kormányzó úr számára – természetesen – mindig emlékezetes maradt a hejőbábai kirándulás, látogatás.
Az első világháborúba ágyúöntésre elvitt hejőbábai harang pótlására, feleségével való megismerkedésük emlékére, az egyházközségnek harangot adományozott.
Budapest 2009. március
Lejegyezte: Dr. Ágoston István György
református lelkész, történész, egyháztörténész
Horthy harang Makón
Az első világháború fegyver-fém igénye megfosztotta harangjaitól a makói belvárosi református templomot is. A hívek nagy szomorúságára leszerelték és beolvasztották őket.
Galamb Sándor az egyházközség főgondnoka közreműködésével, szervezőmunkájával és nagylelkű adományával előbb 1923-ban egy kisebb, majd 1927-ben egy nagyobb, sőt egy „nagy” harang került a „Fehér templom” tornyába. Ez utóbbit, (266 mázsa) Horthy harangnak hívják melyről a palást szövege tanúskodik:
„Isten dicsőségére a nemzeti megújhodás vezérének nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó tiszteletére, … az egyház közhasználatára öntetett…”
Dr. vitéz Galamb Sándor neve mellett testvérének, a világhírű T-FORD tervezőjének neve is a harangon van mely így olvasható :
„Galamb József Amerika”
(Forrás: „A XX. század autója – 100 éves a Ford-T modell” c. könyv. Szerzők: Gáti József-Horváth Sándor – Legeza László Kiadó: Budapest Műszaki Főiskola 2008)
v. Kocsis Sándor (makói református)
Bányász himnusz
Horthy István a Ford gyár mérnöke
1926-ban a Ford gyár főmérnöke, az akkor már Amerikában hírnevet szerzett Galamb József haza látogatott, akit a Horthy Miklós kormányzó kihallgatáson fogadott a Várban. Nagy meglepetésre az autótervezőben egykori tengerészét ismerte fel. „Én ismerem a főmérnök urat” – szólt hozzá. Kiderült, hogy 25 évvel korábban egy gépészképző iskolahajón már találkoztak. A hivatalos látogatás és a kedves felismerés után Horthy kormányzó meghívta Galamb Józsefet magánlakosztályába is ahol elbeszélgettek. Szóba került István, a kormányzó harmadéves mérnökhallgató fia is aki igen nagy érdeklődéssel fordult a technikai csodák és az Újvilág felé. Galamb József meghívására, – ha végzett, – István Detroitba a Ford üzemébe megy-mehet tanulmányútra.Henry Ford a gyáros, a budapesti „megállapodást” jóváhagyta és személyesen írt vissza Horthy Miklós kormányzónak, hogy fiát szívesen fogadják. Horthy István özvegye a 2001 ben itthon megjelent könyvében („Becsület és kötelesség” c.) erről az Amerikában töltött másfél évről így ír : „Munkásként kezdett dolgozni Fordék dearborni üzemében. Végigjárt minden lépcsőfokot … megismerte hogyan működik a világ legtermékenyebb gyára.” (ahol már akkor régen bevezették az igen hatékony és eredményes új módszert a futószalagon való gyártást, szerelést. – K.S.)
„Minden előnyt amiben mint a magyar államfő fia részesülhetett volna, visszautasított.” Nemsokára a fiatal mérnök a kísérleti tervezőosztályra került, ahol munkáját Henry Ford is árgus szemmel figyelte. István nem tétlenkedett, karosszéria felfüggesztési szabadalommal rukkolt elő, melyet a Fordnál fel is használtak.
Az egészen természetes, hogy az ifjabb Horthy kintlétekor Ford kocsit vett, azzal járt, sőt be is utazta vele Amerikát. Az akkori modern üzemben látott igen fejlett módszerek a továbbiakban jelentősen befolyásolták gondolkodását, itthoni mérnöki munkáját.
(Forrás: „A XX. század autója – 100 éves a Ford-T modell” c. könyv. Szerzők: Gáti József-Horváth Sándor – Legeza László Kiadó: Budapest Műszaki Főiskola 2008)
v.Kocsis Sándor alelnök
Portrék Horthy Miklósról
