A Horthy Miklós Társaság alapszabálya
A 2002. április 29. napján kelt alapszabály
valamint 2002. július 17. napján,
valamint 2003. november 16. napján,
valamint 2005. november 13. napján,
valamint 2006. november 19. napján
valamint 2008. december 7. napján
elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege
Az Egyesület a következő alapszabályt alkotta meg:
- Általános rendelkezések
1.1. Az Egyesület neve: Horthy Miklós Társaság
1.2. Székhelye: 1114 Budapest, Villányi út 8. 4. em. 3.
1.3. Az Egyesület jogi személy. Működése kiterjed az ország egész területére, továbbá nemzetközi tevékenységet is kifejt.
1.4. Az Egyesület szervei:
Közgyűlés
Elnökség
Munkacsoportok
1.5. Az Egyesület tisztségviselői:
Elnök
Elnökhelyettes
Alelnökök
Titkár
Az Egyesület célja és tevékenysége
2.1. Az Egyesület célja: Szervezett keretet biztosítani mindazon személyek számára, akik vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója emlékét ápolni kívánják, továbbá, akik a magyar társadalomban az elmúlt évtizedek alatt nevével és az általa képviselt korszakkal kapcsolatos igaztalan vádakat és rágalmakat felvilágosító munka keretén belül fel akarják számolni annak érdekében, hogy a közéletben a kormányzó egész életpályája és általa képviselt korszak foglalja el az őt megillető helyet.
2.2. Feladata:
Történelmi tények feltárása alapján tudatosítani a magyar társadalomban, hogy a kormányzó személy szerint, illetve jól megválogatott munkatársaival mennyiben járult hozzá az 1920-utáni Magyarország talpra állításához;
Előadások szervezése, kiadványok szerkesztése vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr és munkatársai tevékenységének tárgyilagos elemzésével.
2.3. Az Egyesület céljai elérése érdekében minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet számára jogszabály vagy jelen alapszabály nem tilt, de vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végezhet.
2.4. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26. § c.) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül, a c.) pont hatályos szövegében 4. sorszám alatt megjelölt nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés közhasznú tevékenységet végzi.
III. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése
3.1. Az egyesületi tagság formái:
rendes tag
tiszteletbeli tag
3.1.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, az egyesületi tagdíjat megfizeti és az Egyesület megalakításában részt vett (alapító tag) vagy elnökség, két tag ajánlására, a tagok sorába felveszi.
3.1.2. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, akit az Egyesület elnöksége a tudományos, kulturális vagy társadalmi élet területén kifejtett tevékenysége alapján felkér erre, és ő azt elfogadja.
3.2. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.
3.2.1. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület Elnökségével.
3.2.2. Az Egyesület Elnöksége kizárhatja a tagok közül azt a személyt, aki a reá vonatkozó tagsági díj megfizetésével 6 hónapos elmaradásba esik és az ezt követő, az Elnökség által adott írásbeli felhívásra 30 napon belül teljes hátralékát nem rendezi. Az Elnökség kizárhatja továbbá azt a tagot is, aki méltatlan vagy Egyesület ellenes magatartást tanúsít, vagy az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
3.2.3. A kizárástól számított 30 napon belül a kizárás ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés nem változtathatja meg a kizáró határozatot, amennyiben a tagnak tagdíjhátraléka van.
A tagok jogai és kötelezettségei
4.1. Az Egyesület minden tagja jogosult részt venni az egyesület rendezvényein, és jogosult az egyesület céljainak megvalósítása érdekében felmerült feladatok teljesítésében tevékenyen részt venni.
4.2. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik tagsági típusának megfelelő csoport gyűlésén.
4.3. Az Egyesület rendes tagja részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja.
4.4. Az egyesület tiszteletbeli tagjai véleményadási, javaslattételi joggal részt vesznek az egyesület közgyűlésén, szavazati, választói és választhatósági joggal nem rendelkeznek.
4.5. Tisztségviselőül az Egyesület bármely rendes tagja megválasztható, aki magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett, illetve Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár. Tisztségviselővé csak olyan személy választható, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az alapszabályban meghatározott egyesületi tisztségek képviseleti joggal járnak, emiatt 18 éven aluli személy nem választható meg ezekre a tisztségek viselésére.
4.6. Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles a tőle elvárható mértékben tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében a közgyűlés, illetve az Elnökség által meghatározott egyes feladatok végrehajtásában.
4.7. Az Egyesület tagjai kötelesek az egyesület eszközeit óvni, az Egyesület tagjaihoz méltó magatartást tanúsítani, az alapszabály, illetve belső szabályzatok rendelkezéseit betartani.
A közgyűlés
5.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a rendes tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Egyesület Elnöke, vagy Elnökhelyettese hívja össze. A közgyűlésre minden rendes tagot és meghívottat a napirend közlésével kell, ajánlott levélben, vagy más igazolható módon, meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a rendes tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
5.2. Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület közgyűlésén. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Szavazati jogát az a tag nem gyakorolhatja, aki tagdíjának fizetésével legalább hat hónapos késedelemben van és erről írásbeli felszólítást kapott legkésőbb a Közgyűlést megelőző hét nappal.
5.2.1. Tanácskozási joggal vehetnek részt a közgyűlésen a tiszteletbeli tagok, továbbá a meghívottak.
5.3. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazatra jogosultaknak kétharmada jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlés meghívójában fel kell tűntetni, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a távolmaradás következménye az, hogy a megismételt taggyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes az eredeti közgyűlési meghívóban megjelölt napirendi kérdésekben.
5.4. A Közgyűlés – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés, az alakuló közgyűlésen nyílt szavazással választja meg a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és az elnökség tagjait, illetve minden közgyűlés nyílt szavazással választja meg a jegyzőkönyv hitelesítésére jogosult rendes tagot. Az előző körbe nem tartozó személyi kérdésekben a közgyűlés mindig titkos szavazással dönt.
5.5. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
5.5.1. a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása, visszahívása;
5.5.2. az ügyintéző szerv beszámolójának elfogadása,
5.5.3. az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
5.5.4. a megalakulást követő évtől az egyesületi tagdíj megállapítása,
5.5.5. az évi költségvetés megállapítása,
5.5.6. az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása,
5.5.7. az Elnökség, tagot kizáró határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása.
5.6. Az alapszabály módosításához a rendes tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
5.7. Az Egyesület megszűnésének, vagy más egyesülettel való egyesülésének elhatározásához, az Elnökség kizáró határozatának megváltoztatásához, az Elnökségi tagok visszahívásához a rendes tagok összessége kétharmados szótöbbséggel meghozott döntése (minősített többség) szükséges.
5.8. Az a tag, akire a határozat vonatkozik (megválasztás, kizárás, visszahívás, stb.) nem szavazhat. Tilos egyetlen határozattal több személyi kérdésben dönteni.
5.9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az Elnökségi tagok és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott rendes tag aláírásukkal hitelesítenek.
Az Egyesület szervei, tisztségviselői
6.1. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által 3 évre választott minimum 5, maximum 7 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, az elnökhelyettes, minimum két, legfeljebb négy alelnök és a titkár. Az egyesület tisztségviselői tevékenységüket hazafias meggyőződésből, ellenszolgáltatás nélkül látják el.
6.2. A közgyűlés az Egyesület elnökségébe
elnöknek Székely László
elnökhelyettesnek Dr. Tóthpál Tamás
alelnököknek Kovács György és Kocsis Sándor
titkárnak Kőrössy Katalin
tagokat választotta meg.
6.3. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
6.4. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.
6.5. Az Elnökség minimum három tagjának jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
6.6. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
6.7. Az Elnök jogai és kötelességei:
Két elnökségi ülés között teljes személyes felelősséggel irányítja az Egyesületet és dönt minden olyan kérdésben, ami nem tartozik a Közgyűlés, vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe. Tevékenységéről az Elnökségnek beszámol.
a Közgyűlést bármikor összehívhatja,
a Közgyűlésen elnököl,
kezeli az Egyesület iratait,
a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja,
a kiadások számláit ellenőrzi,
pénzügyek intézéséhez megbízólevelet adhat ki,
képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, így különösen szerződések megkötésénél,
a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie,
a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőrzi.
6.8. Az Elnökhelyettes jogai és kötelességei:
az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az Elnököt,
a Közgyűlést bármikor összehívhatja,
az Elnök egyetértése esetén harmadik személyekkel szerződhet,
az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
6.9. Az Alelnökök jogai és kötelességei:
részt vesznek az Elnökség munkájában,
a reájuk osztott feladatok vonatkozásában segítik az Elnök és Elnökhelyettes munkáját,
az Elnökhelyettes akadályoztatása esetén az Elnökkel történt egyeztetés alapján egyikük helyettesíti az Elnökhelyettest, de az Elnökhelyettes három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges
6.10. A Titkár jogai és kötelességei:
az Egyesület adminisztratív ügyeinek intézése, kezelése
az Egyesület pénzállományának kezelése,
mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése,
a számlák hitelességének ellenőrzése;
az egyesület bankszámlája tekintetében aláírási joggal rendelkezik.
6.11. A Titkár a Közgyűlés és az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja.
6.12. Az Elnökség, illetve a közgyűlés jogosult egyes meghatározott feladatok elvégzésére munkacsoportokat alakítani. A munkacsoport elnökét, az elnökség vagy a közgyűlés jelöli ki, és meghatározhatja a munkacsoport tagjait. A munkacsoportok a létrehozó szervnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
6.13. Ha az Egyesület tagjainak egy jól körülhatárolható csoportja, mely csoport nem az Egyesület székhelyén működik, és ezirányú igényét az ottani tagok legalább kétharmadának támogatásával írásban bejelenti, úgy az elnökség megbízólevelet adhat ki a csoport által minősített többséggel (szavazatok kétharmada) megválasztott személynek, hogy az adott csoportot, továbbiakban: Horthy Miklós Társaság Helyi Tagozatát vezesse tagozati elnöki minőségben. Tíz fő fölötti létszám esetén az elnök mellé legfeljebb négy alelnök is jelölhető, akik megválasztásáról szintén a közgyűlés dönt. A tagozat tisztségviselői tisztüket hazafias meggyőződésből, ellenszolgáltatás nélkül látják el.
6.14. A tagozati elnökök az Alelnököket megillető jogokkal és kötelességekkel vesznek részt az Elnökség munkájában, tevékenységük elsősorban az általuk irányított tagozatra terjed ki.
6.15. A tagozat az Egyesület érvényes Alapszabálya és az évente elfogadott költségvetés alapján működik.
6.16. A tagozat valamennyi tagja a tagdíjat a központi folyószámlára fizeti be. A tagozat által kapott adományokat csak abban az esetben nem kell a központi folyószámlára befizetni, ha az adományozó erről írásban így rendelkezett.
6.17. Az Egyesület céljának és költségvetésének figyelembe vételével a tagozat részére szükséges pénzösszegeket az Egyesület központi folyószámlája terhére az Egyesület elnöksége fizeti ki. A felhasználás tényét utólag számlával vagy más pénzügyi bizonylattal igazolni kell 30 napon belül.
VII. Az Egyesület képviselete
7.1. Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult. Az elnök képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára, illetőleg meghatározott időre, az elnökhelyettesre, a titkárra átruházhatja. Az Elnök akadályoztatása esetén általános helyetteseként az Elnökhelyettes jár el.
7.2. Az Egyesület írásbeli képviselete az Egyesület iratain úgy történik, hogy az Egyesület képviseletére jogosultak az iratokat az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alatt, saját névaláírásukkal látják el.
7.3. Az egyesület képviselete a bankszámla feletti rendelkezés körében úgy történik, hogy az egyesület elnökségi tagjai közül kettő együttesen ír alá.
7.4. Az Egyesület képviseletére jogosultak körében bekövetkezett változást 30 napon belül be kell jelenteni az Egyesületet nyilvántartó bíróságnak.
VIII. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása
8.1. Az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jóváhagyott költségvetése keretei között önállóan gazdálkodik.
8.2. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
8.3. Az Egyesület bevételei tagdíjakból, adományokból, támogatásból, az egyesületi rendezvények, kiadványok bevételeiből, az esetleges vállalkozási tevékenység bevételeiből illetőleg átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból keletkeznek.
8.4. Az egyesületi tagdíj mértéke – amíg a közgyűlés másként nem rendelkezik: 100.-Ft/hó, melyet legalább negyedévi részletekben (300,- Ft/negyedév) előre esedékesen – a tárgynegyedév 15. napjáig – kell megfizetni.
8.5. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
8.6. A tagok által befizetett tagdíjak, az Egyesület egyéb bevételei, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
8.7. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a megszűnést kimondó Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagyona a hitelezők kielégítése után a megszűnéskori rendes tagok között egyenlő arányban kerül felosztásra.
8.8. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára a jogszabályok szerint előírt kimutatásokat és beszámolókat köteles készíteni.
8.9. Az Egyesület elnöksége jogosult visszautasítani az olyan adományokat, amelyeknél az adományozó személye vagy egyéb körülmény ezt teszi indokolttá. Az adományok esetében tiszteletben kell tartani az adományozó esetleges rendelkezését, hogy az adományt az Egyesület mely résztevékenységének támogatására adta.
Vegyes rendelkezések
9.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
9.2. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési, illetve megyei-, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
9.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. és a vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Jelen alapszabály az Egyesület 2002. április 29. napján megtartott alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabálynak a 2002. július 17. napján, 2003. november 16. napján, illetve 2005. november 13. napján, valamint 2006. november 19. napján, elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
Kelt: Budapesten,
- december 07. napján
Székely László
elnök
